A mesterséges intelligencia (AI) technológia fejlődése számtalan gyakorlati hasznot hoz az embereknek, ugyanakkor aggodalmakat is. Egyrészt az emberek izgatottak a mesterséges intelligencia vívmányai és hozzájárulásai miatt az élet minden területén. Másrészt azonban sokan „félnek” attól a lehetőségtől, hogy a mesterséges intelligencia „ellophatja” az emberek munkáját számos különböző területen.
Az Nvidia a félvezetőgyártó ipar jelentős szereplője, és az AI-kutatás és gyakorlati alkalmazás terén is az egyik úttörő vállalat. Ezért nem meglepő, hogy a cég olyan mesterséges intelligencia-rendszereken dolgozik, amelyek lényegesen gyorsabban és hatékonyabban tervezik a chipeket, mint az emberek.
Az Nvidia kutatás-fejlesztési alelnökének és Bill Dally mérnöknek a közelmúltban tett nyilatkozata szerint a cég egy mesterséges intelligencia-alapú, automatizált szabványos cellaelrendezés-generáló rendszerrel, az NVCell-vel kezdte meg a chip tervezését. Ez a rendszer nemcsak a chipelrendezési hibák áttekintését és észlelését segíti elő, hanem a processzortervezési folyamatot is sokkal gyorsabban tudja elvégezni, mint az emberek. Az Nvidia szerint mindössze néhány napba telik, mire a cég két AI GPU-ja elvégzi annak a munkának a 92%-át, amelyet egy 10 fős csapatnak egy éven belül el kellene végeznie.
Ezen túlmenően az AI egyik másik nagy előnye, hogy hajlandó kockázatot vállalni olyan tervek kapcsán, amelyeket az emberek általában nem mernek figyelembe venni. Például a tervezők gyakran szándékosan hagynak egy bizonyos hibahatárt, amikor áramköröket helyeznek el a chipekre, hogy "előre jelezzék" a hibákat a gyártási folyamat során. Általában a mérnökök a lehető legszélesebb hibatartományt szeretnék megtartani, de az AI ennek az ellenkezője.
Nem az Nvidia az egyetlen nagy gyártó, akit lenyűgözött az AI chiptervezési képessége. Tavaly júniusban a Google is bejelentett egy hasonló projektet , amely lenyűgöző AI-hatékonysággal rendelkezik a chipelrendezések létrehozásában. A Google Brain – a Google mély tanulási és mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoportja – bejelentette egy új megerősítő tanulási rendszer sikeres kifejlesztését, amely önmagában is képes befejezni az alaprajzi tervezést. ) A processzorok sokkal gyorsabbak és jobbak, mint az emberek.
Az élgráfokon alapuló összetett neurális hálózati architektúra segítségével a Google Brain mesterséges intelligencia modellje az emberi időnek csupán töredéke alatt képes alaprajzokat megtervezni.
Remélhetőleg a mesterséges intelligencia a közeljövőben jelentős áttöréseket hozhat létre a chipgyártási képességek terén.