Az 5G fellendült, és világszerte egyre több szolgáltató frissíti hálózatát, hogy a következő generációs mobilhálózatot kínálhassa. De az örökbefogadás lassan haladt. A probléma egy része az 5G-hez kapcsolódó rejtett infrastrukturális költségek.
A nem cellás 5G célja, hogy elszámolja ezeket a költségeket, és mindenki számára elérhetővé tegye az 5G-t.
Mielőtt belevágnánk a nem cellás 5G-be, értsük meg, hogyan működik az 5G, és nézzük meg az azt sújtó problémákat.
Mi az 5G és hogyan működik?
Az 5G az 5. generációs mobilhálózat, amely forradalmasítja a távközlést. Ez nemcsak a leggyorsabb mobilhálózat, hanem a legérzékenyebb is, és a legnagyobb sávszélességgel rendelkezik. Ezek a tulajdonságok teszik az 5G-t hatalmas áttörést a mobilhálózaton, amely megváltoztathatja a csatlakozási módot.
Az 5G a következő lépés a 4G-hez képest. A régi 1G, 2G és 3G hálózatokkal ellentétben azonban az 5G nem teszi elavulttá a 4G-t.
Az infrastruktúra-fejlesztés problémája volt a legnagyobb akadály az előző generációs hálózatok tömeges átvételének megállításában. Például a 4G a 2010-es évek óta létezik, de csak évekkel később jutott el a fogyasztókhoz. A késés oka a 4G és a 3G hálózati infrastruktúra összeférhetetlensége.
Kapcsolódó: 5G vs. 4G: Melyik a gyorsabb?
A dolgok egy kicsit másképp működnek az 5G esetében, mivel nem kell az alapoktól kezdve megújítani a 4G infrastruktúrát. Az 5G-eszközök például kihasználják a 4G-hálózat előnyeit a kapcsolat létrehozására. Tehát a 4G-ről az 5G-re való átállás viszonylag gyors volt, bár még mindig időbe telik, mire a szolgáltatók jelentős szárazföldet tudnak lefedni.
Hogyan működik az 5G?
Az 5G rádiófrekvenciák vagy rádióhullámok spektrumát használja az adatok továbbítására. Az 5G által használt frekvenciák 2 GHz-től 100 GHz-ig terjedhetnek. A megnövekedett rádióhullám-tartomány sok választási lehetőséget kínál a szolgáltatóknak az 5G hálózat üzemeltetése során.
A hálózat által használt rádióhullám frekvenciája alapján az 5G-t három típusra oszthatjuk:
- Az alacsony sávú 5G 2 GHz alatti rádiófrekvenciákat használ. Az ilyen alacsony frekvenciájú csatornák nagyszerűek nagy távolságokra. Ezért használják ezeket a csatornákat a szolgáltatók a 4G-hez. A sebesség azonban nem lenyűgöző, mert az alacsony sávú 5G-nek meg kell osztania ezeket a csatornákat a 4G-vel. Tehát, ha alacsony sávú 5G-t használ a telefonján, nem fog észrevenni valódi sebességelőnyt a 4G-hez képest.
- A középsávú 5G magasabb frekvenciájú, 2 és 10 GHz közötti rádióhullámokat használ. A legtöbb 5G hálózat középsávú, mivel ezek a csatornák elfogadható tartományt és sebességet kínálnak.
- A nagy sávú vagy milliméteres hullámú (mmWave) a leggyorsabb 5G hálózat, de a legrövidebb a hatótávolsága. A hatótávolság jelentős probléma, mivel ahhoz, hogy elég nagy területet lefedjünk az mmWave 5G-vel, sok hotspotra van szükség. Az infrastruktúra igénye az oka, hogy az mmWave a legkevésbé használt 5G típus. Például az Egyesült Államokban csak a Verizon kínál mmWave 5G-t.
Összefoglalva, az 5G háromféle változatban érhető el. Míg az alacsony sávban a legnagyobb a tartomány, az mmWave a leggyorsabb. A középső sáv a tartomány és a sebesség tökéletes egyensúlya.
Kapcsolódó: 5G? 5G+? Hogyan állapítható meg, hogy az 5G melyik verziójához csatlakozik a telefon
Az 5G szabvány célja, hogy a kapcsolatok gyorsabbak, mindenütt elérhetőek és azonnaliak legyenek. A mobilhálózatok fejlesztése azonban csak az egyik oldala a történetnek. Ha az elképzelések szerint valósítják meg, az 5G a dolgok internete (IoT) forradalmát idézheti elő. De ahhoz, hogy ez a forradalom megtörténjen, az 5G-nek nemcsak a nagyközönség, hanem a vállalatok számára is általánossá kell válnia.
Itt jön be a nem cellás 5G .
Mi az a nem cellás 5G, és forradalmasíthatja-e az internetet?
Ahogy az imént láttuk, a mobil 5G-nek sok infrastruktúrára van szüksége ahhoz, hogy beváltsa ígéreteit. Egy vállalat számára ez két okból is óriási szűk keresztmetszetet jelent.
Először is, ha az egész vállalat a mobil 5G-re támaszkodik, a munkafolyamat megzavarhatja, ha az általuk használt 5G hotspot leáll.
Ennek megértéséhez nézzünk egy összeszerelősor példáját robotmunkásokkal. Az 5G és a szinte azonnali válaszidő miatt a futószalagon lévő robotok képesek kommunikálni egymással, hogy nyomon követhessék az összeszerelési folyamatot.
Most, ha a mobiltorony/hotspot kialszik, az összes csatlakoztatott entitás, beleértve a robotokat is, leállítja a kommunikációt, és a folyamat leáll.
Másodszor, az IoT forradalmához szükséges infrastruktúra rendkívül magas. Ez az oka annak, hogy a legtöbb csatlakoztatható objektum soha nem lesz csatlakoztatva. Például a vezető nélküli autók álma álom marad, ha nincs olcsóbb, könnyen elérhető mód az autók egymás közötti kommunikációjára.
A nem cellás 5G mindkét problémát megoldja. A Nemzetközi Távközlési Unió rádiókommunikációs szektora (ITU-R) elismerte a világ első nem cellás 5G szabványát. Ma már az 5G szabvány része. A szabvány célja, hogy az 5G-t minden vállalkozás számára elérhetővé tegye, mérettől függetlenül.
A nem cellás 5G a következő előnyökkel rendelkezik a cellás 5G-vel szemben:
- Először is, nincs szükség infrastruktúrára, mivel a hálózatban lévő eszközök csomópontként és útválasztóként szolgálnak.
- Nincs egyetlen hibapont, mivel minden csatlakoztatott eszköz útválasztóként működik. Tehát, ha az egyik leesik, egy másik eszköz veszi át a helyét.
- Minden vállalat üzemeltetheti saját helyi 5G hálózatát az IoT számára, eltávolítva a képből a közvetítőket.
- Ingyenes nemzetközi frekvencia, így nem kell engedélyt szerezni a saját 5G hálózat működtetéséhez. Ez jelentősen csökkenti a működési költségeket.
- Szinte ugyanazok a hálózati képességek, mint a mobil 5G.
- 10x olcsóbb, mint a mobil 5G.
- Környezetbarát, mivel a nem cellás 5G-nek van a legkisebb szénlábnyoma.
Egyszerűen fogalmazva, a nem cellás 5G szükségtelenné teszi a dedikált bázisállomások/hotspotok hálóját az 5G működéséhez. A nem mobil 5G-vel bármely vállalat létrehozhat és felügyelhet 5G hálózatot a szolgáltatók vagy közvetítők beavatkozása nélkül. Mindez a nem cellás 5G-t teszi az IoT forradalom kulcsává, amelyet az előző részben tárgyaltunk.
Kapcsolódó: A tárgyak internete (IoT) általános biztonsági problémái és javításai
Jussi Numminen, az ETSI DECT műszaki bizottságának alelnöke és a Wirepas rádiófrekvenciás részlegének vezetője elmondta :
There’s a lot of talk about private networks but this is the first 5G technology which can support shared spectrum operation and multiple local networks in mobile system frequencies. We see this as a fundamental requirement for massive digitalization for everyone. With the new standard, you get immediate access to a free, dedicated 1.9 GHz frequency internationally. It is a perfect match for massive IoT.
Továbbá Teppo Hemiä, a Wirepas vezérigazgatója , az új, nem cellás 5G szabvány fő támogatója a következőket mondta:
This new 5G IoT standard has been the missing piece in the wide-scale adoption of IoT. We know today only 5% of things that will be connected, are connected. To connect the remaining 95%, we need to let go of how things have been done in the past and dare to go a different route. We see this new standard as the start of a new era for connectivity.
Nem cellás 5G vs. 5G: közeleg a forradalom
A nem cellás 5G megoldja azokat a kulcsfontosságú problémákat, amelyek megakadályozzák, hogy a cellás 5G forradalmasítsa az IoT-t. Olcsó, hozzáférhető, közvetítő vagy fuvarozó nélkül üzemeltethető.
Egyszerű szavakkal, a nem cellás 5G demokratizálódott 5G, és mi itt vagyunk érte.